Szervezetünkben a vese feladata a vizelet és az ebben lévő összetevők megfelelő arányú kiválasztásán keresztül, a működésünkhöz szükséges megfelelő élettani egyensúly fenntartása.

A veseműködés hirtelen kialakuló zavarát akut veseelégtelenségnek nevezzük. A kórképet a kiváltó ok uralja, ezért különbözhet a klinikai megjelenése.

    Általános tünetek
  • A vizelet mennyiségének csökkenése (oliguria), vagy megszűnése (anuria) lehet az első tünet. Ez azonban nem kötelező kritérium van olyan eset, amikor normális vizeletmennyiség mellett alakul ki a heveny veseelégtelenség.
  • Emésztőszervi tünetek: száraz nyelv, hányinger, hányás, émelygés, étvágytalanság, csuklás és vérhányás jelentkezhet.
  • idegrendszeri tünetek: zavartság, először fokozott, majd kieső reflexek, kábultság színesítik. Szívműködés zavara, így EKG eltérések, szapora pulzus jelentkezik.
  • A légutakban pörkök, a hörgők váladékképzésének fokozódása, tüdőelégtelenség tartozhat a tünetek közé.
  • Amennyiben a folyamat visszafordíthatatlan, az okot nem sikerül megszüntetni, a betegnél művesekezelést kell végezni, de a betegség halálozása, a korszerű kezelések ellenére is magas.

A krónikus veseelégtelenség

A krónikus veseelégtelenséget különböző gyógyíthatatlan vesebetegségek végstádiuma okozza. Magyarországon évente 600-700 új beteg kezelését kezdik el a művese központokban. Sokszor évek, évtizedek alatt alakul ki, így a változatos tünetek általában enyhék, lassan kerülnek felismerésre. Leggyakrabban fáradság, halvány bőrszín, étvágytalanság, gyengeség, émelygés, szédülés jelentkezik. Gyakori a magas vérnyomás, vérszegénység, állandó szomjúságérzés, és fokozott folyadékbevitel. Jellemzőjének tartják a bűzös lehelet (foetor ex ore), gyomor és vastagbélgyulladást, a szervezet sav-bázis egyensúlyának zavarát. A betegség rosszabbodásával csak művesekezelés, vagy veseátültetés jelenthet megoldást.